Ott dolgoztam, ahol tombolt az Ebola-járvány

Dr. Rácz Péterrel 2017 nyarán találkoztam először. Azon a nyáron a Szigetfesztivál ambulanciáján dolgoztam önkéntesként. Egyik műszak után allergiás tüneteim lettek, így elrohantam a háziorvosomhoz, ahol kaptam egy injekciót gyorssegélyként. Az injekció beadása közben orvosom, Dr. Lázár László lazán megkérdezte tőlem, nem szeretnék-e náluk is dolgozni. „De szeretnék!” – feleltem. Így lett az orvosom a közvetlen főnököm is, néhány pillanat alatt. Lázár doktor akkor karon fogott, átkísért a másik rendelőbe és bemutatott Rácz doktornak. Ő udvariasan felállt, kezet fogtunk. A nadrágtartója azonnal feltűnt, mert nem ismerek férfit, aki ma “hózentrógert” hordana. Az első munkanapomon Rácz doktor kedvesen ennyit mondott: „ Az első hónapban türelmes leszek, utána kiabálni fogok.” Tényleg kiabált, de szerencsére nem velem, mindig valaki mással.
Egy beszélgetésünk során, mikor lazítottunk egy kicsit munka után, elmesélte, hogy is volt az, mikor ő Afrikában dolgozott az Ebola-járvány idején öt évvel ezelőtt.
Annyira érdekelt a téma, hogy faggatni kezdtem.


Mit keresett egy magyar orvos az “Ebola-sátorban” Libériában?

Meghívtak, mert akkor még Amerikában éltem. Az orvosi pályám 1986-ban kezdődött Magyarországon, de később elindultam a világ különböző országaiba, voltam orvos Spanyolországban, az USA-ban, Angliában, Kelet- Timorban.

Miért vállalta ezt a munkát Afrikában?

Jól fizető állás volt és vonzott! – felelte röviden.

Önnek milyen konkrét feladatai voltak?

A felügyelet. Az ebola esetében gyógyításról nem beszélhetünk…

Az afrikai életkörülményekhez nehéz lehetett alkalmazkodni. Milyen tapasztalatai voltak?

A szállás szörnyű volt, az étel ehetetlen. A helyiek csemegéje az ehető bogarak voltak! Afrikában nagy a nyomorúság. Az egészségügyi ellátás alacsony. A nők nem ismerték a fogamzásgátlást. Általában nem kórházban szültek, így szüléskor összevarratlanul forrtak össze. Az ott élők pedig, folyamatosan fiatal lányokat ajánlottak fel a kollégáimnak. Előrehaladott életkorom miatt, nekem már nem – elmosolyodott – nekem csak aranyat és gyémántot akartak eladni. Természetesen nem vettünk semmit.

Nem félt, hogy elkapja a betegséget a megfelelő óvintézkedések ellenére?

De féltem! Akkor még nem volt védőoltás. Volt védőruhánk, de ennél nagyobb védelem nem volt. Sokat izzadtam a védőruha alatt.

(Az Ebola-járvány emberek közötti terjedése a fertőzött személy vérével vagy más testnedveivel (pl. nyál, ondó) való közvetlen kapcsolat útján történik. A vírus a cseppfertőzés potenciális lehetősége miatt “A” kategóriás biológiai fegyvernek minősül. – Elso80ev)

Ön szerint újra kitörhet az ebola?

Sajnos, kitört újra.

Visszamenne, ha tehetné?

Nem. Tevékenységemnek nem volt sok haszna. Ezt tudván, megismételni sarlatánkodás lenne.

Ennyit tudtam kihúzni Dr. Rácz Péterből, a Mikszáth Kálmán téri rendelő háziorvosából.

“A korábbinál is gyorsabban terjed az ebola a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol mintegy nyolc hónapja pusztít a járvány – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn. Az elmúlt két hét során rekordszámú új ebolás megbetegedést jelentettek be a helyi hatóságoknál. Ez jelentős visszaesést jelent a járvány elleni küzdelemben, ráadásul a fegyveres harcok és a helyiek ellenállása is nagyban akadályozzák a vírus által érintett területek elérését.” MTI 2019. április 1. 21.26.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/ujra-kitort-es-a-korabbinal-is-sulyosabban-tombol-az-ebola-jarvany.319447.html

Ha tetszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!

Share on facebook
Share on google
Share on pinterest
Share on print
Share on email
MENÜ