A világ romjaiban is szépnek látszott a beköszöntött béke boldogságában, azon a hűvös októberi délelőttön, amikor Humli Pisti édesapjával kisétált a Széll Kálmán térre. Jó időzítés volt ez arra, hogy a kis Pisti átélje élete meghatározó élményét.
Két teherautó állt meg a téren. Figyelem emberek! Meghozták az amerikaiak az undra (segély) csomagokat! Gyorsan beálltak ők is a sorba, kihasználva a hirtelen jött szerencsét. A jenkik jelenlétében valami csodás béke és nyugalom járta át a levegőt. Az egyik osztotta a csomagokat, a másik hanyagul támaszkodott a teherautó platóján, szájharmonikájának vidám hangja belengte a teret. Glory, Glory Hallelujah…. Visszhangzott a dallam. Édes boldogság aranyozta az őszi napot és a sok nélkülözés után a szép jövő minden ígéretét. Akkor, ott valami megmozdult a gyermeki lélekben. A dallamok elvarázsolták. Ámultan figyelte a katona szája előtt táncoló, két marékra fogott apró hangforrást. Aztán csend lett. A katona szólt. Neki szólt! Come on baby! A gyermek édesapja bátorítására óvatosan közelebb lépett. A katona Pisti kis kezébe nyomta a hangszert. I give it to you! Abban a pillanatban megfoghatóvá vált a varázslat. Még nem tudta, csak érezte, hogy akkor, ott meghívást kapott az élet nagy színpadára, hogy majd muzsikájával ő varázsoljon vidámságot az emberek szívébe.
Sokáig csak néha-néha, félve fújt a harmonikába, míg egy nap a rádióból felcsendült az a bizonyos nóta. Újra euforikus érzés járta át és még valami, a vágy. Ez adta meg az igazi lendületet, hiszen itt van a harmonika, amiből azok a csodálatos hangok szóltak. Úgy akart játszani, mint az a boldog varázsló a téren.
Az elhivatottság sok-sok gyakorlással tiszta hangokat csiszolt ki a tehetséges gyermek muzsikájából. A szájharmonikát leváltotta a tangóharmonika. Szerencsére, szülei is támogatták zenei tanulmányaiban, így hamarosan a kitanult szakma mellett, hétvégenként már nyilvános fellépéseken is szólt a harmonika és az ének. ….És szólt 55 éven keresztül, mígnem az idegsorvadásos betegség következtében, már nem bírták követni az ujjak a dallamok ritmusát.
Volt egy álma, mely úgy tűnt elveszni látszik. Szeretett volna egy eredeti HOHNER harmonikát. Aztán eljött a 80. születésnap. Családja nevében, fia adja át az ajándékot. Kis fekete dobozon arany felirat: HOHNER. Mellbevágó a hatás, aztán léleksimogató. Egy hasonló kis hangszerrel kezdődött a történet 72 évvel ezelőtt s most a nagyra becsült márka egy példányát kezében tartva, kivesz még valamit a dobozból. Remegő ujjak bontogatják az apróra hajtogatott hangszer tájékoztatót. A papír alján kotta. Könnybe lábadt szemek betűzgetik a szerzemény címét. Glory, Glory, Hallelujah! Így lett Humli István újra 8 éves. Lelke muzsikál, mert „A muzsikusnak dalból van a lelke” Aztán megszólal a kis hangszer is, mert a testnek erőt ad a lélek, az a gyönyörű muzsikus, hallhatatlan lélek.
Humli István 82. évesen időnként ma is előveszi a kis hangszert, szeretetet, békességet kíván mindenkinek és az egész világnak köszöni a muzsikus éveket.
