Ahhoz, hogy a szervezetünk működőképes legyen, vízre van szüksége. A folyadékbevitelnek szerepe van a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a vérnyomás szabályozásában, a testhőmérséklet szabályozásában is. Ezen kívül nyomelemekre, ásványi anyagokra, vitaminokra is szükségünk van, melyek egy részét folyadékkal juttatunk be a szervezetünkbe.
Ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot, a sejtjeink nem tudnak megfelelően működni. Már néhány százalékos folyadékveszteség is tüneteket okozhat. Demens betegeknél fokozódhat a zavartság, a folyadékhiány a szellemi képességek drámai romlását eredményezheti.
Az 1-2 % -os folyadékvesztés tünetei:
Csökkenő állóképesség, koncentrációs zavar, fejfájás, szédülés, szomjúság, kiszáradt szemek, repedezett ajkak, szájszárazság, erős szagú vizelet, székrekedés.
Kutatások szerint a hosszabb időn át fennálló kiszáradás összefüggésbe hozható számos betegséggel, például: vesekő, cisztás fibrózis, húgyúti fertőzések, asztma, magas vérnyomás, egyes érrendszeri betegségek, stroke és zöldhályog kialakulásával.
Hogy mennyi folyadékra van szükségünk naponta, az egyénileg változó, függ például az életkortól, az egészségügyi állapottól, vagy a gyógyszerek hatásaitól is. Nyári melegben nagyobb szomjúságot érezhetünk.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a felnőttek számára megállapított vízbeviteli referenciaértékek nőknél 18 éves kor felett 2.0 liter/nap, férfiaknál 18 éves kor felett 2,5 liter/nap.
Naponta legalább két és fél liter folyadékot veszít el a szervezet a kilégzéssel, a vizeletürítéssel, a bőrünk párologtatásával. Ezt a vizet pótolni kell!
A demenciával élők nem mindig tudják elmondani nekünk, hogy szomjasak, és az sem biztos, hogy a szomjúságérzet a megszokott módon jelentkezik. Az idősek, demensek gyakran nem érzik a szomjúságot, vagy elutasítják az ivást a nyelési nehézségek, az inkontinencia miatt, vagy mert nem szeretnek kijárni a WC-re.
Egyénileg állapítsuk meg, hogy hozzátartozónknak mennyi folyadékra van szüksége. Mindig hangsúlyozzuk a személyre szabott gondozást, itt is fontos a személyre szabott folyadékbevitel.
Jó, ha mérjük a folyadékot, legegyszerűbb erre egy kancsót, vagy üveget használni.
Legjobb folyadékpótló a tiszta víz, az ásványvíz, a csapvíz, de adhatunk limonádét, gyümölcsteát, kakaót, gyümölcslét, amit szeret a betegünk. Ismerjük meg őt! Kerüljük a túlzottan cukros, szénsavas italokat. Ha szereti a levest, érdemes naponta könnyű levessel egy tányérnyi folyadékot, esetleg a kalóriát pótolni. A leveseket pépesítve, pürésítve turmixgépben elkészítve is adhatjuk, azokból a zöldségekből, melyeket szeret, melyektől nincsenek emésztési problémái. Ne használjunk erős fűszereket sem.
Tanácsok:
- Naponta legalább, nyolcszor kínáljuk meg vízzel a beteget.
- Nyugodt legyen, amikor itatjuk.
- Ne sürgessük a beteget, a saját ritmusában kínáljuk.
- Kis kortyokat adjunk.
- Használjunk szívószálat, kiskanalat.
- Használjunk speciális itató poharat időseknek.
- Adjuk azt, amit szeret!
- Használhatunk színes, műanyag (nem törékeny) poharakat, így könnyen észreveszi a gondozott az asztalon.
- Ha nem szívesen iszik, próbálkozhatunk a házilag elkészített zseléfalatokkal. A zseléfalatot már egyre több helyen használják erre a célra, mert színesek, ízesítettek.
- Főzzünk kocsonyát húslevesből, a levét szilárdítsuk meg jégkockatartóban. Kockánként kínáljuk a betegnek. A nyelési nehézségek itt is fennállhatnak.
Zselékészítés: https://www.youtube.com/watch?v=O4IwdCLNYq4
