Itt van az ősz! Előkerülnek a pulóverek, a kabátok, újra fáznak a hajléktalanok, és a külföldi weboldalakon megjelennek a karácsonyi hirdetések. A hideg hónapok téged is mindig nagyobb segítségnyújtásra sarkallnak, még akkor is, ha egyébként nem vagy egy adakozó típus?
Mit is jelent „adakozni”?
Az adakozás, jótékonykodás humanitárius cselekedet, mikor ellenszolgáltatás nélkül segítünk a rászorulóknak. Olyan tevékenység, mely által a másik helyzetét megkönnyitjük. A különböző vallások is arra nevelnek (például, a keresztény, a zsidó, az iszlám, vagy az indiai vallások), hogy helyet kell hagyni életünkben a szeretetnek, a jóságnak, az irgalmasságnak, és a bőkezűségnek.
De kinek adakozzunk? Miért? Hogyan?
Pár hete egy fiatalember jelentkezett nálunk idősgondozónak, leinformálható több éves egészségügyi múlttal, gyakorlattal a háta mögött. Munkásszállón lakott, napról-napra élt, valóban nehéz helyzetben volt. Én Teréz Anya módjára mozgattam meg mindent, kerestem számára a lehetőségeket, munkát, szállást. Mire sikerült összeraknom az életét, ő elment, váratlanul, búcsú nélkül!
Egyik barátom erre csalódottan azt mondta: „Na, így segítsen az ember! Az ilyenek miatt megy el a kedvünk a segítségnyújtástól!”
Valóban így lenne?
Igen, csalódást okozhat, ha pénzt, időt, (mert az idő pénz) energiát nem kímélve segítesz, és utána szembesülsz a ténnyel, hogy mindez hiába való volt. Sőt!
Én is újabb telefonhívásokat bonyolítottam, hogy lemondjam azt, amit eddig elintéztem.
Aki nem akarja, azon nem tudsz segíteni!
Tartja a mondás. A fenti esetben nem így fogalmaznék: A baj sokkal nagyobb, mint gondoltad! Te már nem vagy elég, mert egy súlyosabb probléma húzódik a háttérben.
Azért ne adjuk fel, mert egyszerűen segíthetünk embertársainkon, ha szükségét érezzük: egy kedves szóval, bátorítással, egy pohár vízzel, étellel, megbocsátással, nagylelkűséggel. A jótékonykodás, mint a nevében is benne van, jó cselekedet, mellyel magunknak is jót teszünk.
Egyik barátom egyszer ezt mondta: „Én elkerülöm a problémás embereket, mert engem is lehúznak!”
Lehúznak? Tedd fel magadnak a kérdést! A te lelked teljesen rendben van? Mikor mások felé fordulsz, megfeledkezel a saját gondjaidról, a testi-lelki problémáid talán meg is szűnnek.
Egy Amerikában élő ismerősöm felhívott pár napja a reptérről, hogy megkérjen egy szívességre hazautazás előtt: „A Margit híd alatt van egy koldus egy kis kutyával. Megtennéd, hogy néha adsz neki egy kis pénzt? Ha haza jövök, duplán megadom majd neked. Megsajnáltam, rendes embernek látszott. Adtam neki egy nagyobb összeget. „
„Mennyit adtál, Vasi?” – kérdeztem, és nyeltem egy nagyot. „Hét ezer forintot”- felelte. Letettem a telefont, és hátra dőltem.
Elképzeltem a kutyás hajléktalan embert, hogy felcsillanhatott a szeme az összeg láttán. Ez pont annyi, amennyit én kapok most egy átdolgozott éjszakai felügyeletért…- gondoltam.
Jönnek a hideg hónapok, hívd elő a benned rejlő Teréz Anyát, a lehetőségeidhez mérten. Mindenkinek fontos az első 80 év.
