A generáció-elmélet két amerikai szerző, William Strauss és Neil Howe nevéhez fűződik. Eszerint, az X generációhoz az 1960–70-es években születetteket soroljuk.
Mennyit hallgatjuk manapság, hogy a mai 40 a régi 50, vagy a mai 50 a régi 60 stb. Ez milyen szuper! Jó, hogy most élünk és nem 100 évvel ezelőtt, mikor a nők 50 felett már nyugdíjasok voltak – bár ez számukra egyáltalán nem volt nyomasztó.
Emlékszem, anyám mennyire várta a nyugdíjazását, és amikor ez végre bekövetkezett, vett egy fényképezőgépet, fotóművész lett, kiállításokra készült, de e mellett gondoskodott az unokáiról és egy felszabadult, boldog életet élt. Ezzel szemben most – mivel a mai 50 a régi 60 – dolgozunk, ameddig csak bírunk.Igaz, ennek összetett társadalmi okai is vannak.
A kutatók szerint, ez a generáció igazi túlélő típus!
Az X generációt fiatalon érte a sok változás, például a rendszerváltás, a digitális fejlődés beindulása.
Az is igaz, mi nők már régen „kiharcoltuk” a saját döntés kiváltságát minden téren. Így most annyit dolgozunk, amennyit jónak látunk. Egyedül neveljük a gyerekeinket, családokat tartunk el, gondoskodunk a szüleinkről, miközben karriert építünk, egzisztenciát teremtünk és nem tudunk leállni, de nem is akarunk – mert az, aki dolgozik még aktív tagja a társadalomnak.
És végül, akkor öregszünk, amikor mi akarunk!
Megtaláltuk a módját ennek is. Kívülről fújjuk a lehetőségeket, hogy hogy tudjuk lelassítani az öregedési folyamatokat, kitolni az éveket.
Az egyik barátnőm, aki elmúlt 50, de természetesen csak 40-nek néz ki, a napokban meglátogatta a házi orvosát.
„Mostanában olyan levert vagyok!” – kezdte.
„Megértem! Bizonyára azért, mert már nem fordulnak meg ön után a férfiak. A nőknek ebben az életszakaszban ezt is fel kell dolgozniuk.” – felelte kedvesen az orvos.
Na, tessék! Ezt nem tudjuk megállítani? Hiába teszünk meg mindent, hogy eltüntessük a szarkalábakat, kitartóan edzünk, hogy feszesebbek maradjunk, de a fiatalokkal nem tudjuk felvenni a versenyt?
A fiatalság szépségét nem lehet megőrizni, csak a lelkünkben!
A mai 50 plusz egyre lassabban öregszik, mert ragaszkodik a fiatalos léthez, illetve nem szívesen fogadja el az öregedéssel járó kellemetlenségeket, közben beszorul a feladatai közé egy szendvicstársadalomban: egyszerre nevel gyereket és „nagyszülőt”, miközben dolgozik.
Az X generáció egy részénél kitolódott a gyermekvállalás kezdete, először karriert teremtett, lakást, autót vett és csak ezután szült. Így a kései anyák szülei már sok esetben, gondozásra szorulnak. A korán szült X-esek már nagyszülők, de még mindig aktívan dolgoznak és előre láthatólag még 10-15 évig dolgozni is fognak.
A válások nagy aránya és a szingli kultusz miatt az X–es nők között sok a társkereső, így a fiatalos külső megőrzése már beépült a kultúránkba.
És akkor szegény X-es, ebben a káoszban, hol találja meg a lelki egyensúlyt?
Hogy ki, mikor adja fel ezt a küzdelmet, az nem csak pénztárca és genetika kérdése, hanem a lelki működésé is. A test változásainak elfogadása, a lélek fiatalon tartása segíthet abban, hogy uraljuk az idő múlását.
Felesleges harcolni, mert egyszer elérkezik az a kor, mikor a fiatalság elfoglalja a trónt és mi csak alázattal tudjuk átadni helyünket, tapasztalatainkat az Y generációnak.
Hogy a digitális világba beszületett Y generáció mit örököl, mit tanul az X-esektől, az majd kiderül, de mindenképpen, az X generáció felelőssége is.
Te X vagy, vagy Y?
